„Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát. Az egész földről igyekeztek Salamonhoz eljutni, hogy hallhassák bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe.” (1 Királyok 10:23-24)

Józan ésszel azt gondolhatnánk, hogy valaki akkor számít bölcsnek, ha magas az intelligenciája, gyorsan felfog dolgokat, és jól alkalmazza mindazt, amit elraktározott a fejében. De Isten erről teljesen máshogy vélekedik! Ő a szívünkbe adja a bölcsességet, és ez független a genetikától, nem lehet megtanulni sem, egyszerűen csak kérni kell.

Vaon mi is kérhetjük ezt Tőle?

A válasz igen, hiszen Isten nem személyválogató! Jakab leveléből pedig ezt a biztatást olvashatjuk: „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.” (Jakab 1:5)

Akkor hogyan is tegyünk szert a bölcsességre?

Salamon, a legbölcsebb földi király ezt javasolja a példabeszédeiben:

  • Szívből kell rá törekednünk
  • Kiáltanunk kell érte, hangosan kell kérnünk Istentől
  • Úgy kell keresnünk azt, mintha elrejtett kincs lenne: értékelnünk kell, ráadásul venni kell a fáradságot, hogy kutassuk!

Azt is írja, hogy „a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.” Vagyis ha bölcsességre vágyunk, mindenekelőtt Jézus Krisztust kell megismernünk, hiszen „Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.” (Kol 2:3) Amint személyes kapcsolatba kerülünk Vele, és befogadjuk Őt a szívünkbe, Vele együtt a bölcsessége is beköltözik oda!

De vigyázat, ez lehet, hogy egészen más lesz, mint amire számítottunk! Nem olyan, mint amit a világ diktál! Sokszor nehéz az elménkkel követni, nem mindig tűnik racionálisnak vagy logikusnak. „A felülről való bölcsesség először is tiszta,  azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” (Jakab 3:17)