Épp siettem valahová, sajnos megint késésben voltam, mikor egy újabb akadály állta az autó útját. Az egyik gyalogos átkelőnél egy nő szeretett volna átmenni. Megnyomta a gombot, a lámpa máris az ő javára döntött, úgyhogy fékeztem. Sajnos jött is rögtön egy gonosz gondolatom: „Most egyetlen gyalogos miatt áll meg a forgalom?!” De Isten helyreigazított, és a következő gondolatmenetet ültette el a szívembe:

„Gondolj csak bele, mennyivel másként látnád a helyzetet, ha egy általad nagyon szeretett és fontosnak tartott ember (mondjuk a férjed vagy valamelyik gyermeked) állna a zebránál. Lehet, hogy még a saját testeddel is hajlandó lennél feltartóztatni az autókat, csak hogy épségben átérhessen, és ne érje baj.”

Ez meggyőzött. Nem volt már több érvem a bosszankodás mellett. Rájöttem, hogy Jézus is így volt ezzel a kereszten: a saját testével állította meg a halál felé sodró áradatot, hogy átmenekíthesse az ő szeretteit. Akár egyért is megtette volna. Neki egyért is megérte volna feláldoznia önmagát!

Máté evangéliumában ezt felelte Jézus azoknak, akik számon kérték tőle, miért gyógyít szombaton (a zsidók pihenőnapján): „Ki az az ember közületek, akinek ha EGY juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál!” (Máté 12:11-12)

Az eredeti szövegben a juh előtt álló ’egy’ szó nem határozatlan névelőként, hanem számnévként szerepel; a szó jelentése: egyetlen, egyedüli, első.

Isten úgy áll hozzá minden egyes emberhez, mintha az egyetlen megmentésre váró juháról lenne szó. Szeretné kihúzni a gödörből, mivel a saját erejéből úgysem tud kimászni onnan. Fel nem fogható ez a nagyvonalú szeretet, de mégis így van: Isten minden egyes embert (igen, még téged is!) úgy szeret, mintha csak az az egyetlen ember létezne a világon! Ha vágysz erre a személyre szabott, különleges törődésre és szeretetre, engedj Neki. Nem kér mást, csak hogy nyisd meg a szíved és az életed számára!