Az alábbi videó szöveges tartalma a videóra kattintva elérhető feliratozva, és lentebb olvasható is:

www.voe.org    –    www.oci.org    –    www.perrystone.org    –    (Fordította: HUNShark76)    –    https://www.facebook.com/HUNShark76

Ma a prófétikus idők számításának történetéről szeretnék beszélni. A próféciák számításának krónikájáról. Dániel 12:4: “Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás.” Úgy hiszem, hogy ebben az időszakban élünk most. Majd a 9.-ik versszak: “És monda: Menj el Dániel, mert be vannak zárva és pecsételve e beszédek a vég idejéig.” Dániel könyve nagyon egyedi, mivel speciális időszakokat nevez meg. 1260 nap, 1290 nap, 1335 nap…  Mindez nagyon egyedi. Az egyetlen könyv, amely hasonlót ír, az a Jelenések könyve. Amely a nagy nyomorúság időszakáról beszélve megnevez 1260 napot majd egy újabb 1260 napot. Vagyis 42 hónapot plusz 42 hónapot.

De nem azért mondom ezt, hogy a napokkal foglalkozzunk. Hanem azért, mert ma az időszakokkal fogunk foglalkozni. A Biblia beszél időkről és korszakokról. Én mindig úgy írom le, – és többen, akik követtek már ismeritek ezt – hogy 3 jól megkülönböztethető korszak van az Írások alapján. A “korszak” kifejezést a görög aion szó írja le, amely egy körforgásnyi időt, egy meghatározható karakterisztikájú korszakot jelent. Egyszerűen fogalmazva: Elmúlt idők, jelen idők, eljövendő idők.

Az elmúlt idők alatt értünk mindent, ami az I. Mózes 1:2 előtt történt. A Teremtés előtt.

A jelen idők alatt a mi időszakunkat értjük. Az Újszövetség időszakát, Isten kegyelmének a korszakát, az Egyház időszakát. Ezt a jelenkort, melyről Pál is beszél.

Az eljövendő időszak eléggé egyedi, mivel nem csupán az örökkévalósággal foglalkozik, – leginkább így tanultuk – hanem a milleniumi királysággal is, Jézus 1000 éves uralkodásával. Ezek mind az eljövendő időkhöz tartoznak.

Egy kicsit jobban és másként is el szeretném ezt magyarázni. Kövessetek figyelmesen. Már korábban is beszéltem erről.

A “régmúlt idők” a próféciák korszaka előtti történelmet jelenti. A “jelen idők”-ben látjuk a jelenlegi prófétikus jeleket. Az “eljövendő idők”-ben pedig a próféciák beteljesedését.

Nézzük újra, hogy megértsétek. A “régmúlt idők” az a kor a prófétikus történésekben, amely már elmúlt. A “jelen idők” a jelenlegi prófétikus jeleket takarja, melyeket magunk előtt látunk. Az “eljövendő idők” pedig azzal kapcsolatos, hogy bizonyos próféciáknak mikor és hogyan kell beteljesedniük a távolabbi jövőben. Mint például a Krisztus 1000 éves uralkodása is az “eljövendő idők” próféciái közé tartozik, amely majd megvalósul valamikor a közeljövőben.

Szeretném, ha megjegyeznétek ezeket, mivel a Jelenések 1:4 is egyértelműen leírja számunkra: „János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, aki vala és aki eljövendő”.

Ma úgy mondanánk, hogy volt, van és lesz. Láthatjuk tehát, hogy a Biblia okkal beszél erről. Ez tehát a három korszak. A volt-korszak, a van-korszak, és a jövő-korszak. Jegyezzük ezt meg. Mivel azzal fogunk foglalkozni, hogy Isten hogyan használja a számokat, és miért teszi ezeket.

Mivel a Bibliai számoknak – ahogyan azt többször is látjuk az Írásban – többféle jelentősége is van. Jónéhány évvel ezelőtt, – hogy megfejtsenek bizonyos próféciákat, mielőtt még konkrét próféciák beteljesülését láthatták volna – neves bibliakutatók, főleg az 1800-as években alapul vették Dániel könyvét és a Jelenések könyvét, és elkezdték a prófétikus kicserélés elvét alkalmazni. Mindenhol, ahol napokról ír, – 1260 nap, 1290 nap, 1335 nap – ott a napokat évekre cserélték. Azaz 1260 évre, 1290 évre, 1335 évre… Majd kellett kiindulási pontokat keresniük, hogy ezeket hozzá tudják adni valamihez. A legtöbben a babiloni fogság idejétől indultak el, Izrael Babilon általi megszállásától. Fogták ezt a dátumot – amely még Krisztus előtti – és haladtak tovább 1260 évvel.

Furcsa. De az egyik ilyen bibliakutató idővonalában pontosan kijött az az év, melyben a muszlimok elfoglalták Jeruzsálemet. Aztán rájöttek, hogy egy másik ilyen idővonal szerint kijött egy másik nagy történelmi esemény. Az egyik ilyen bibliakutató fogta a már meglévő idővonalakat, és elkezdett onnan számolni mikor a muszlimok elfoglalták Jeruzsálemet. Évekként használva a napokat a Bibliából, használva a bibliai számokat. Tudjátok hová jutott? A mi naptárunk szerinti 1917-hez. És azt vetítette előre, hogy a muszlim uralom véget ér Jeruzsálemben 1917-ben.

Miért is beszélek erről?

Lehet, hogy csak szerencséjük volt, és véletlenül találtak rá ezekre az időpontokra. De lehet az is, hogy vannak olyan mintázatok a próféciákban, melyeket érdemes megfigyelnünk. Reményeim szerint ma este megoszthatok veled néhány elképzelést arról, hogy hogyan működik a prófétikus naptár.

Három kifejezést mondok, melyeket eddig még sosem használtam. És ez talán jelenthet valamit 41 évnyi prédikálás után. Mivel ezeknek ahhoz van köze, hogy Isten hogyan számoltatja el az időt. Ez így kicsit régiesnek tűnhet. A lényege, hogy Isten hogyan számolja az időt. Hogyan számolja Ő, és hogyan számolja az ember.

Három kifejezést mondok: Elszámolt idő, kiszámolt idő, elvárt idő. Mivel ez mindannyiótok számára új, ezért néha megismétlem. Van elszámolt idő, van kiszámolt idő, van elvárt idő. Minden prófétikus esemény a Bibliádban ezzel a három időzónával kapcsolatos. Mik ezek?

  1. Elszámolt idő: Ezt a csillagászati és évszakos változások határozzák meg. A Nap, a Hold, a négy évszak. Az elszámolt idő tehát az, melyet meg lehet mondani a Nap és a Hold mozgásából, mint ahogy az ókorban tették ezt például. Izraelnek Nap-Hold naptárat kellett használnia, és követnie a Hold ciklusait minden hónapban.

A második a kiszámolt idő. Az elszámolt időnél az időt az égitestek mozgása határozza meg. Tudjuk, hogy a Föld 365.25 nap alatt kerüli meg a Napot, ez egy év. Ebből következik egy elszámolható és kiszámolható idő. De mit jelent a “kiszámolt idő”? A kiszámolt idő az, ahogy ezt itt a Földön nyilvántarthatod. Az első időkben ezt napórával tették. Többszáz évvel ezelőtt homokórával számították. Később feltalálták a naptárakat. Csak rá kellett nézzél a naptárra, és meg tudtad mondani, hogy pontosan egy év múlva ilyenkor csütörtök lesz. Egyre újabb naptárak. Előre tudtál menni 10 évet, vagy 20-at, 30-at. Ma már ki tudom számítani, hogy pontosan mikor történhetnek meg a fő események és Jézus visszatérése a következő 30 évben. De nemcsak naptáraink vannak, hanem vannak óráink is. „Úristen! Késtem 5 percet a munkából!” Honnan tudod? Mert ott van az óra előtted, amely mutatja az időt. A csillagászati, kozmikus idő tehát az elszámolt idő. Ezek a dolgok pedig, melyekkel itt rendelkezünk a Földön – műholdhoz kapcsolódó telefon – megmutatják, hogy mennyi a pontos idő. Ez egy idő-mutató.

Most jön az, ami igazán érdekes: Az elvárt idő. Az elvárt idő az, melyben egy esemény van, melyet Isten tervezett el a történelemben, amely ki van jelölve arra, hogy megtörténjen egy adott időpillanatban. Ezeknek az időknek a várása rendkívül fontos. Mivel a Biblia elrendelt időkről beszél. Mondjátok: Elrendelt idő. Az elrendelt időt az események alapján tudod felismerni. Ahol nem történik semmilyen prófétikus esemény, ott nem beszélhetünk semmiféle elrendelt időről. De, ahol úgy tűnik, hogy prófétikus események kezdenek történni, ott azt mondhatod, hogy „Várjunk egy percet, ez benne van a Bibliában!” És számíthatsz egy elrendelt időre, melyet maga Isten készített el a mennyben, és amelybe előre betekintést nyújtott a bibliai apostoloknak és prófétáknak. Felolvasok egy rövid megállapítást:

Az elrendelt időt az események alapján lehet értelmezni. Bibliai prófécia tehát akkor valósul meg, mikor egy esemény elkezd megvalósulni. Ezt hívjuk jelnek. A jel pedig nem más, mint amikor egy esemény, – amely eleve elrendeltetett – elkezd megvalósulni a Földön egy nemzettel, egy birodalommal kapcsolatban. Ez történhet akár földrengésen, akár járványon keresztül is, a helyzettől függően. Mikor mi kijelölünk egy eseményt az idővonalon.

Figyeljetek ide! Tudom, hogy ez nehéz téma, próbáljatok követni.

Mikor mi megjelöljük az idővonalat valamivel, akkor azt már történelemnek nevezzük. George Washington már történelem. Ő már nincsen itt a “most”-ban. Abraham Lincoln és a polgárháború már történelem. És remélem, hogy sokan nem akarják azt újra látni. Annak van az ideje, hogy előrefelé tekintsünk és ne hátrafelé a történelmünkben. Hogy azt nézzük, hogyan tudjuk megváltoztatni a dolgokat és jobb helyet teremteni itt és most. Sosem leszel áldott, ha mindig csak hátrafelé tekintgetsz. Pál azt mondta, hogy “mindent a hátam mögött hagyok, és nekifekszem az előttem valóknak!” Nem lenézve az eddig történteket. De mindaz már történelem.

Azonban…  Hhmmm…  Remélem ez annyira áldás lesz majd a számodra, mint amennyire számomra is áldás volt… Ahol van egy várakozás egy esemény bekövetkezése felé, azt nem történelemnek, hanem próféciának hívjuk.

A történelem tehát az, mikor megjelölünk egy eseményt az idővonalon.

A prófécia pedig az, amikor egy várakozás van a jövő felé, valami felé, ami még nem következett be.

Ha mindezeket így nézzük, akkor tehetünk egy megállapítást. Jelenleg a történelem és a prófécia között élünk. Újra mondom, mert csak öten vagytok izgatottak emiatt. Jelenleg…  Az emberek általában azt kérdezik tőlem, hogy milyen időkben élünk… A történelem és a prófécia közötti időszakban vagyunk. Azután ami már megtörtént, és abban a várakozásban, ami még előttünk van, hogy megtörténjen.

Erről fogok prédikálni. Eddig csak lefektettem az alapokat.

A prófécia bekövetkeztének gyújtópontja a várakozás. A várakozás pedig akkor teljesedik be, mikor az előre megjósolt esemény megtörténik a szemeid láttára. 1948. május 14-15-én David ben Gurion bejelentette, hogy új nemzet született. Amely már régen is létezett, 1900 évvel ezelőtt. Melyről nem az volt megjósolva, hogy Palesztínának, Zionnak, Júdának vagy Júdeának fogják hívni. Ez a 4 név volt terítéken Washingtonban, hogy hogyan nevezzék el. Majd egy rabbi felhívta Harry Trumant, és azt mondta neki: “Izraelnek kell elnevezned, mert a bibliai prófécia azt mondja, hogy Izraelnek fogják hívni!” Izraelnek nevezték hát el! Majd 1948-ban az Úr visszajövetele iránti várakozás hirtelen berobbant az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában. Olyan szinten, melyet még sosem lehetett tapasztalni. Mert az emberek rájöttek, hogy minden próféciában, amely Jézus visszajövetelével kapcsolatos, Izrael, mint nemzet van megemlítve.

Minden próféciában, amely az antikrisztusról szól, Izrael egy ország. Minden próféciában, amely a nagy nyomorúságról szól, ott van Jeruzsálem és a zsidóság Izraelben. Oral Roberts, Jack Coe és a többiek…  Mit gondolsz Isten miért indította a gyógyító ébredéseket júniusban? Pont május után 1948-ban? Mit gondolsz, miért jelent meg hirtelen 5-10-20 ezer ember a sátoros összejöveteleken? Nem csak a gyógyulás miatt!

Isten felrázta az amerikaiak szellemét és az amerikai gondolkodásmódot, azt mondva: “Már nem a történelemben éltek. Nem a Templom lerombolásakor! Már nem abban a történelemben éltek, mikor a zsidók szétszórattak i.sz. 70.-ben! Prófétikus időszakban éltek! Ezért emeljétek fel a ti várakozásotokat! Mert vissza fogok térni a közeli jövőben!”

Rod Parsley barátom mondja mindig ezt: “A várakozás a csodák termőtalaja!” Ma este újrafogalmaznám ezt: “A várakozás a próféciák beteljesedésének a termőtalaja!”

Be is bizonyítom! A várakozás a termőtalaja a próféciák beteljesedésének. Mert, ha….   Hhhhmmm,  Jézus…

A Biblia az Ézsaiás 7:14-ben írja, hogy a Messiásnak szűztől kell születnie. Mikeás 5:2-ben írja, hogy Júdeában, Betlehemben kell születnie. Ezek próféciák! De eljött egy olyan időszak, mikor elterjedt a szemlélet, hogy eljött a prófécia beteljesülésének időszaka, és megnőtt a várakozás.

Mondhatod, hogy “Hol van ez a Bibliában?” Ott van a Lukács 2.-ben, ahol olvashatsz Simeonról, az öreg rabbiról. Aki kijelentést kapott a Szent Szellemtől, hogy nem fog meghalni amíg meg nem látja a Messiást.

Évekig, éveken át várta a gyermeket ahogy végezte a körülmetéléseket. Minden nap fent volt a Templomban. Ránézett minden gyermek arcára, és megkérte, hogy a karjaiban tarthassa őket. Nem tapasztalt semmit, de a várakozás ott volt benne. Azt mondta egy Anna nevű idősebb hölgynek, “Nem tudom mi fog történni! De azt tudom, hogy nem halok meg amíg nem láttam a Messiást!” Felment minden nap. Ott volt benne a várakozás. Minden nap megnézte a következő gyermeket. 40 napig imádkozott a Templomban a körülmetélt gyermekek megváltásáért. Egy napon aztán bejött egy asszony a József nevű férjével… És egy gyolcsba és ruhába tekert újszülöttel. Mikor Simeon odasétált hozzájuk azt gondolta “remélem, hogy ez lesz az!” Mikor pedig a karjaiba fogta, érzett valamit, ami végigfutott feje tetejétől a lelke legmélyéig. Majd azt mondta: “Mindenek Atyja a mennyekben, Ő az! Még a szellemem legmélyén is érzem, hogy Ő az! Megtörtént, aminek meg kellett lennie!” Majd megáldotta a gyermek Jézust. Prófétált az újszülött Yeshua felett. Felemelte a kezeit és így szólt: “Most már magadhoz veheted a te szolgádat, mert az én szemeim látták az Izrael megváltóját!”

Elmondanám neked, – akár érzed akár nem – hogy én érzem ezt a várakozást magamban! Néha azt érzem, hogy valami rossz fog történni Amerikában. És tudom, hogy ez az érzés nem önmagamból ered. Sokszor érzem, hogy Isten el fogja küldeni az eddigi legnagyobb ébredést, amely valaha is volt ebben az országban! És tudom, hogy ez az érzés nem belőlem fakad! Ezekben a képekben, ha felnézek az égre, akkor látom Jézust, ahogy visszatér a felhőkben a menny angyalaival. Elmondom, hogy a várakozás a termőföldje a bibliai próféciáknak!

Ha elkezdesz várakozni, akkor – nekem elhiheted – megkapod azt amire vársz! Dicsőség az Úrnak… Felkészültél? Egy perc és megértesz mindent. Itt a lényeg: Anna és Simeon idejében a Lukács evangéliumban… A várakozás megvolt. A próféciákat is ismerték. És eljött az időszaka annak…  Hogy a próféciák beteljesüljenek.

A következőt mondanám. Felkészültél? Hogy mindez jelenés által, – nem a Jelenések könyvére gondolok… Hanem kijelentésre. Amely megnövelte a várakozást.

Van kijelentésem arról, – itt van a könyvben, nem én találtam ki – hogy Jézus vissza fog térni. “Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először, akik meghaltak volt a Krisztusban; azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk. Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel.” “Helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” – Olvastam tehát a könyvet, és emiatt van bennem egy várakozás.

De mi az, ami megnöveli bennem ezt a várakozást? Amikor megszaporodnak az adott időszakkal kapcsolatos kijelentések. Mert nem mindenki veszi észre azt, hogy mi történik. Mint amikor beszélsz valakihez és azt mondja “Te tényleg ezt gondolod?” – Igen! Vagy: Hallottál arról a földrengésről? Erre: “Mindig is voltak földrengések, mi ebben a különös?”

Ott volt a napfogyatkozás Elul hónapban. Én voltam az első, aki erről beszélt. És aztán láttam, ahogy az interneten elterjedt. A T’suvah napjai, a 40 nap… Aztán mindenki átvette, hogy “Isten kijelentette ezt nekem”. Rendben, örülök, hogy te is megkaptad.

Felismerem tehát az időszakokat. De a várakozásomat mindig az hozza elő, hogy milyen kijelentéseket kapok az adott eseménnyel kapcsolatban. Emiatt van az, hogy egész generációk vannak, akik sosem hallottak a gyülekezetükben tanítást az elragadtatásról. Felnőtt a milleniumi generáció. És beszéltem az USA legnagyobb gyülekezetének pásztoraival, akik kérték, hogy prédikáljak a próféciákról a gyülekezeteikben. Ahová 15-20 ezer ember jár. Mert azt mondta: “Arra a következtetésre jutottam, hogy ez a generáció szinte semmit sem tud a próféciákról! És ha az Antikrisztus most jönne el, akkor a legtöbbjüket simán megtévesztené.”

Mire gondolok? “Jajj de nagyszerű a technológia. Tetessük be ezt a chippet, milyen nagyszerű. Vegyük fel ezt az átlátszó tetoválást, és kinyitja az ajtónkat, meg a bőrünkön lesz a pénzünk. Milyen csodás.”

Csakhogy a Biblia pont erre figyelmeztet bennünket. Ha odafigyel valaki… Segíts Jézus, hogy erről prédikálhassak.

Nem juthatsz el a kijelentés megfelelő szintjére a prófétikus időszakkal kapcsolatban, ha nem hallasz tanítást a próféciákról!

Van valaki akivel találkoztam, akit ismerek is, és azt mondta, hogy nem mehetek prédikálni a gyülekezetébe. Mert “ha Perry Stone jön a gyülekezetedbe, akkor ezekről a prófécia-üzenetekről fog beszélni. És ezek a próféciák negatívak.” Csak azok számára negatívak, akik itt maradnak majd, amikor ezek beteljesülnek.

Szóval, ha úgy tervezed, hogy itt maradsz mikor Jézus visszatér, akkor számodra ez egy ítéletnapi üzenet. Akkor ez egy negatív üzenet, egy szomorú üzenet, egy pokoli felfordulás üzenete. De nekünk, akik hiszünk, ez egy várakozás! Hogy az Úr visszatér a szeplőtelen menyasszonyért. Nem kell aggódnunk az ítéletnapi körülmények miatt, mert ez remény, remény, remény. Az Úr Jézusba vetett áldott remény, hogy Ő visszatér azokért, akik őt várják. Mert amiképpen látjátok Őt felmenni, azonképp fog megjelenni másodszorra is, bűntelenül, a megmentésetekért.

“Galileabeli férfiak, mit állotok nézve?” – azért álltak ott nézve, mert volt egy várakozásuk! Miért néztek felfelé? Csak azért, mert úgy gondolták, hogy “húú, de menő ez az egész”?? Azért, mert úgy gondolták, hogy ők is fel fognak menni, azután pedig vissza fognak térni. De azt mondta nekik (az angyal – a szerk.): “Srácok! Tartsátok fenn a várakozásotoknak ezt a szintjét, mert ez a Jézus, aki itt előttetek felvitetett a mennybe, ugyanígy fog visszatérni ahogy láttátok felmenni!”

Hívhatnak őrültnek, hívhatnak eretneknek, hívhatnak hamis prófétának, mert azt hirdetem, hogy Ő vissza fog térni. Csakhogy van itt valami a szellememben, amit Szent Szellemnek hívnak, aki feltámasztotta Jézust a halálból. Ezért beszélek az Ő eljöveteléről! És ezért van egy várakozás bennem, mert kijelentésem van erről! Isten segítsen meg…

www.voe.org    –    www.oci.org    –    www.perrystone.org    –    (Fordította: HUNShark76)    –    Kérlek támogasd a további fordításokat: https://www.paypal.me/HUNShark76