Isten a szellemi inasunk?
Csak akkor imádkozunk, amikor szükségünk van valamire? Ha bajunk van, szólunk az inasnak, és Ő adja meg, amire szükségünk van. Aztán megyünk tovább? Sokan vagyunk így, mint ahogy a videóban Brian megosztja velünk?: „Túl jó ember vagyok ahhoz, hogy Istenre legyen szükségem”