Vannak emberek, akik úgy élik az életüket, mint sorsuk mellékszereplői. Egyszerűen utaznak a buszon, és teljesen bele vannak törődve, hogy nekik csak ennyi jutott. Mindig ugyanarra a helyre igyekeznek ülni, ugyanazokat a biztonságos köröket hajlandóak megtenni, és valójában utálják az egészet. Örömforrásaik igen-igen leszűkültek. Kiderült, hogy az, ami a biztonságot, örömet jelentette, már nem is biztos, hogy megmaradt. A pénz lenne ugye az egyetlen megnyugtató lehetőség, mert “akkor minden megoldódna”, és közben mikor eléred egy-egy kitűzött célod, már nem is biztos, hogy az igazságod valósággal megelégít. A reménység már a múlté, a keserűség a jelené, a jövő pedig teljes bizonytalan.
Ha magadra ismertél, egyet tehetsz: Vállald fel a felelősséged, és merj dönteni Jézus Krisztus mellett. Ehhez el kell jutni arra az állapotra, hogy “én vagyok a hibás, mert itt tartok, és beismerem, hogy segítségre van szükségem. Lemondok a további saját megoldásaimról”.
Hívd be Jézust a szívedbe, és kérd, hogy bocsásson meg, mert eddig tőle elfordult állapotban éltél. Ő szeretetre teremtett Téged, és az Ő szeretetével szeretne elhalmozni! Ezután ha aláveted magad Isten tekintélyének és igazságának, elkezded rendezni az életed – már Krisztusban – egyre jobban fogod tudni, hogy mikor mire mondj igent, nemet, mikor kanyarodj, gyorsíts vagy állj meg teljesen egy kis időre.
Váljunk mellékszereplővé saját életünkben, de ne a sorsnak, hanem Jézusnak a mellékszereplőivé, és akkor Ő növekedhet bennem, és megértem a saját életem értelmét.